Amikor a természetben vagyok, és feltekintek az égre, vagy lenézek az alattam elterülő tájra, mindig ugyanazt az érzést érzem. Ilyenkor érzem, hogy egy vagyok mindazzal, ami a szemem elé tárul, és hogy nincs mitől félnem. Amikor végighúzom a kezem egy érdes és kemény sziklafalon, hálás vagyok, hogy mindezt megtehetem. A biztonság, a nyugalom és a hála ragad magával mindig, mikor letérek az aszfaltos útról és rábízom magam Természetanya gondoskodó kezeire. Ez tehát az én utam, ez vagyok és mindig is ez voltam én.
Az életünk folyamatában néha ki kell tűznünk célokat, hogy így könnyebben tudjunk az útra lépni. Az én célom a nem túl távoli jövőben leledzik, és egyáltalán nem elérhetetlen. A célom a Bucsecsben eltölteni öt napot, és a táj mellett felfedezni önmagam legbelsőbb lényét, a Szabad Szellemet.
Az eseményt 2017 július végére tervezem, így nagyjából 18 hetem van felkészülni rá, melyet részletesen és tudatosan kidolgozott tervel fogok megvalósítani. Ahogy a felkészülés, úgy maga az esemény is még képlékeny. Amit tudok, hogy minden hétvégémet addig a természetben fogom tölteni, és minél több ismeretet igyekszem majd magamba szívni ezalatt a pár hét alatt. A hétköznapjaim az állóképességem és egészségem fejlesztésével fogom tölteni, egy olyan életmódváltás beiktatásával, amit igyekezni fogok fenntartani életem hátralevő részében.
A folyamatról részletesen be fogok számolni, így kövessétek figyelemmel azt, ha nem szeretnétek lemaradni róla!
Szabad Szellem
Megosztás a facebookon