Szabad Szellem Természetjáró

Azt mondják, az ember életében két igazán fontos történés van. Az első, amikor megszületik; a második pedig, amikor rájön, hogy miért. Bennem körülbelül egy éve kezdett megfogalmazódni a második, ahogy belecsöppentem a falmászás, sziklamászás és vele a természetjárás varázslatos világába. Nem mondhatnám, hogy világéletemben nagy természetjáró voltam, az életemet sokkal inkább az urbanista, városias felfogás jellemezte. Nem határolódtam el ugyan a természet és a természetvédelem koncepciójától, de soha nem éreztem igazán magaménak azt. Mígnem tavaly, 2016-ban a Rókahegyi kőfejtőben tett túrám segített rádöbbenteni, hogy ez az, amivel foglalkozni szeretnék, ez az az élet, amit valójában élni szeretnék.

Néhány szót szeretnék ejteni a folyamatról, ami idáig vezetett, és hogy honnan is jön a Szabad Szellem kifejezés pontosan. Az elmúlt időkben, ahogy a személyiségem fejlődése elérte legellentmondásosabb időszakát, egyfajta megvilágosodáson estem keresztül, amely kihatással volt az egész életemre és életfelfogásomra. Ahogy megismertem az élet folyamatát és kialakultak bennem a saját egzisztenciámmal kapcsolatos kérdések, ahogy sok más embernek, nekem is nehezemre esett megválaszolnom őket. Az életem értelmetlenségének képzete, döntéseim jelentéktelenségének illúziója a hedonizmus és az önpusztítás olyan mélységeibe taszított, ahonnan bár úgy tűnt, lehetetlen kikászálódni, mégis ez volt az, ami megadta nekem a lehetőséget, hogy tisztán és ítélkezés nélkül tudjak tekinteni a világra. A gödör alján éreztem meg egységemet az egésszel, s döbbentem rá, hogy az, amit kerestem, mindvégig itt volt bennem.

Ha az ember egyszer megérzi és részesévé válik ennek az egységnek, többé nincsenek ellenvetései a múlttal és kérdései a jövővel kapcsolatban. Az élete visszatér a jelen pillanatba, arra a helyre, ahova valójában való, és ahol képes boldogságában kiteljesedni. Szelleme szabaddá válik, s onnantól nem fogékony tovább a zakatoló világ problémáira. Pontosan tudja, hogy mit kell tennie, és tudja, hogy nem képes hibázni többé. Így válik igazán szabaddá az a Szellem, amik mi valójában vagyunk. Az a Szellem, amely ott él a kőben, a földben és a növényekben, a hegyekben és a folyókban, és ott él bennünk is. A Szellem, amely szemünkön keresztül kitekint, fülünkön keresztül hallgatózik, és soha nem ítélkezik, csupán megfigyel, és elfogad.

Ezt jelenti tehát a Szabad Szellem. Nem én vagyok az, hanem mindaz, ami és aki van, mindaz, ami és aki létezik a csodálatos világunkban. Mindaz a csoda, amit emberként képesek vagyunk megélni, és mindaz a nehézség, amin keresztül kell menjünk ahhoz, hogy elmondhassuk: megérkeztünk! Az egyetlen cél az út, a Szabad Szellem, ami mindenkit vár, aki hajlandó kitárni elméjét, meglátni és megérteni az Életet.

Remélem velem tartasz az úton!

Szabad Szellem

Megosztás a facebookon